Vízkárok

A víz egy csodálatos anyag, elengedhetetlen a földi élőlények, szervezetek működéséhez, az ökoszisztéma fennmaradásához, mi több, az élet forrása.

És rengeteg bosszúságé is, ha utat talál magának az ingatlanunk szerkezetében.

Márpedig jellemzően megtalálja a módját, hogy beférkőzzön a réseken, repedéseken, apró hézagokon, és nagyon komoly anyagi károkat képes okozni.

Merőben más a helyzet a különböző háztípusoknál, hiszen teljesen mást kell keresni a gond forrásaként egy többemeletes házban, vagy egy családi ingatlanban.

Való igaz, hogy vannak bizonyos pontokon egyezések, ám olyanok is akadnak, melyeknél szinte kétséget kizáróan sejteni lehet, hogy mi okozza az ázást.

Például ha egy panelház negyedik emeletén vizesedik a plafon, akkor kevéssé valószínű, hogy a hiba a tetőnél keresendő, sokkal inkább egy felsőbb szinten található lakásban lehet valami vízvezeték-probléma.

Tehát érdemes ezeket külön kezelni, hiszen éppúgy, ahogy nincs egységes cipő minden lábra, úgy a vízkárt is más és más meghibásodás okozhatja. 

Társasház, panelház

Társasház, panelház

Társasház esetén, hacsak nem a legfelső szinten lakunk, szinte minden esetben az eggyel-kettővel feljebb található lakásban keresendő a hiba.

A víz természeténél fogva lefelé igyekszik, és ha nem találkozik valamilyen vízzáró réteggel, akkor megtalálja a módját, hogy tovább közlekedjen.

Ha elkezd nedvesedni, gyöngyözni, esetleg csöpögni a plafon, akkor az első dolgunk legyen, hogy felkeressük a felettünk lakót; először is, hogy nála is ez a probléma áll-e fent, ugyanis ha nem, akkor valószínűleg nála van a baj forrása. 

Hangsúlyoznám: nem kell, sőt, nem is érdemes azonnal torokra menni, valószínűleg a fenti lakónak fogalma sincs arról, hogy mi zajlik a felszín alatt.

Szó szerint, ugyanis az esetek legnagyobb többségében a burkolat alatti, vagy falban futó csőrendszer a gond okozója, vagyis amíg nincs a tudomására hozva a dolog, addig fel se tűnik neki.

Hasonló esetben mi sem várnánk mást, ám szinte a lelki szemeim előtt látom az átkozódó, minden létező hatósággal fenyegetőző idős alsó szomszédot, aki már az ajtó előtt táborozik a jól begyakorolt átkaival, míg én gyanútlanul jövök haza munkából, nem is sejtve, hogy micsoda szitokhurrikánt kell rövid időn belül elviselnem.

Ilyenkor az első, amit tehetünk, hogy elzárjuk a főcsapot, és szakembert hívunk, majd értesítjük a biztosítót.

Ugyanis a társaság kárfelmérőjének azelőtt kell szemrevételeznie a keletkezett kárt, mielőtt azt bárki megbolygatná.

A vízvezeték szerelő valószínűleg később fog csak érkezni, mint a kárfelmérő, mivel jelenleg hazánkban szinte az összes szakember túlterhelt, ezért érdemes időben értesíteni és időpontot kérni tőle, hiszen nem túl kellemes érzés napokig, vagy akár hetekig folyóvíz nélkül lenni.

Oldalfal ázása esetén szintén érdemes felkeresni az érintett szomszédot, hiszen ha mindkét oldalon jelentkezik a probléma, akkor valószínűleg a falben futó cső repedt meg vagy tört el, és szivárog.

Itt szintén érdemes elzárni a vizet és áramtalanítani sem árt, hiszen elég egyetlen sérült vezeték, és kész a rövidzárlat.

A biztosító és a szakember értesítésén túl itt a közös képviselővel sem árt felvenni a kapcsolatot, ugyanis ha a probléma közös falat érint, akkor arról neki is tudnia kell.

A megkárosított költségeit, vagyis az ázást elszenvedőt minden esetben az ázást okozó biztosítója kártalanítja.

Tehát felesleges a saját biztosítónkhoz is beadni a kárigényt, mert egyszerre a kettő nem fog fizetni.

Viszont ha az okozónak nincs biztosítása, úgy kénytelenek leszünk a sajátunkhoz fordulni. 

Családi ház ázása

Családi ház ázása

Családi ingatlan esetében a plafon ázásának okát szinte minden esetben a tetőtérben kell, hogy keressük.
Lehetséges, hogy az erős szél betolta az esővizet a cserepek alá vagy közé, de az is elképzelhető, hogy az egyik tetőcserép mozdult el, sérült meg.

Különösen szélsőséges jégeső tehet ilyen kárt a cserepekben, palalemezekben, de különösen régi tetőburkolat esetén egy vastagabb hóréteg is okozhat elmozdulást, sérülést.

Ilyen esetben jobb minél előbb konzultálni egy tetőfedővel, aki visszaigazítja vagy kicseréli az érintett darabokat, de mindenek előtt jelentsük a dolgot a biztosítónál.

Előfordulhat még, hogy tetőtérben lévő vízvezeték sérült meg, fagyott el, de tágulási tartály is szivároghat.
Mindenesetre a legjobb, amit tehetünk, hogy edényekbe felfogjuk a szivárgó vizet, és várjuk a segítséget a biztosító és a szakember részéről.

Fal nedvesedése esetén két dologra gyanakodhatunk: vízvezetékhibára, vagy talajvízre.

Mindkettő komoly károkat tud okozni, különösen vályogfalban, amit akár teljesen tönkre is tehet.

Falban futó vezeték hibája esetén célszerű az áramtalanítás, a víz elzárása, biztosító és szakember értesítése.

A felszivárgó talajvízzel sajnos már se szakszerelő, sem a biztosító nem tud mit kezdeni.

Ilyenkor a magas vízállás megszűnésekor lehetőségeink szerint szellőztessünk minél többet, hogy a fal kiszáradjon, majd akár kívülről egy vízzáró réteget is felvihetünk rá.

Ha a ház alapjából szívja fel a fal a vizet, akkor sajnos nincs mit tenni: vagy meg kell barátkozni a nedves, penészes falakkal, vagy el kell bontani, és vízmentesen záró alapozással újraépíteni.

Az árvizek, belvizek külön kategóriába esnek, áradás esetén a biztosító csak akkor fizet, ha az ingatlan árvíz ellen védett területre esik.

Ártérre épült háznál sajnos ne várjunk semmiféle kártérítést, itt a tulajdonos figyelembe kell, hogy vegye ezt a kockázatot.

Ballor.hu