Tizenegy perc

Sosem olvastam Coelho könyvet, a véletlen hozta, hogy a kezembe került. A Fészen láttam, hogy sok-sok idézet származik tőle, néhol eléggé nyálasak is. Féltem is emiatt a könyvtől. Nem akartam csöpögésbe futni.

Egy fiatal, brazil lány történetét követhetjük végig. Egy utat, amelyet megtesz a szerelemből a prostitúció felé, majd a ismét a szerelem következik. Vannak benne súlyos mondatok, nem emelném ki, aki olvasta, olvassa, meg fogja találni. Ahogyan bármilyen más történettel, könyvvel sem kell egyet érteni, ezzel sincs másképp.

A rövid regény megérte a ráfordított időt. Néhol az elgondolkoztató részek lassítják az emésztést, de ez így van jól.

A marsi

Tegnap elolvastam A marsi című könyvet. Twitteres ajánlásokat olvastam róla, ezért mindenképpen ki akartam végezni. Pont most jelentek meg a neten a Matt Damon-os filmről képek, rövid videók. Tegnap meg megérkezett az előzetes is.

Várom a filmet, izgalmas volt a könyv!

Holtodiglan a moziban

A könyvet már olvastam, úgy gondoltam a film is tetszeni fog. Vagyis reméltem, hogy nem rontják el. Most láttam, hogy fut a mozikban, fel is kerekedtem és megtekintettem. Ahhoz képest, hogy olyan délutáni matinés időpontban voltam, jópáran ültek bent a teremben.

gone-girl

A főszerepet Ben Affleck alakította, a csaj számomra ismeretlen volt. A rendező David Fincher remekül viszi végig a könyvön a nézőt. Kellemes fordulatok, izgalmak, fokozott hangulat jellemzi. A lezárása kicsit fura, de a könyv is olyan volt. Nem érezzük, hogy valaki meg is bűnhődött a végén. Ajánlom, jó volt!

Brown Infernója

Vártam már régen ezt a könyvet. Angolul hamar kint volt, de a magyar fordításra várni kellett. Nézegettem mindig, de elsiklottam felette, végül megláttam a Libriben. De én maradtam a digitális változatnál – Kindle Paperwhite.

Izgalmasan indul, kérdőjelekkel, amnéziával. Valamilyen oknál fogva az egy harmadán túl letettem és azt vettem észre, bírom nélküle. Azt viszont már tudom, ha sokáig marad valami, akkor nem járok a végére. A héten ismét belecsaptam a folytatásba.

Dan Brown fantasztikusan összeszedett műveket ad ki a kezéből. Nem tudom mennyi ideig gyűjti a hiteles információkat, de nagyon jól csinálja. Ennél fogva viszonylag kevesebb könyve van, azok viszont ütősek. Ezek miatt vártam.

Érdekes problémával foglalkozik benne: az emberiség túlnépesedésének problematikája adja az alapját. Dante Isteni színjátékából használ részleteket, alakítja a történet fonalát. Nagyon sok valós mű, tárgy, építmény korrekt leírásást kapjuk vissza. Bizonyára lesz majd Infernó-túra is (ha még nincs), melyen a helyszíneket körbe lehet járni – anno a Da Vinci-kód idejében volt ilyesmi. Ajánlom a könyvet!

Az olvasás még mindig jó szórakozás!

A mennyország létezik

A nyaralás alatt volt elég időm egy könyvre. Egy podkesztben ajánlották, úgy gondoltam, hogy ki is próbálom. Dr. Alexander Eben idegsebészként dolgozott neves kórházakban, 150 publikációján is túl volt, mikor egy nagyon ritka betegséget kapott el. Ebbe rendszerint bele szoktak halni, ő túlélte…

Tudósként megtapasztalhatta a halálközeli élményt. Eddig csak a tudománynak élt, a betegei elmondásait sem vette olyan komolyan, de a saját tapasztalat másabb. Fura világba csöppent, amikor gyakorlatilag halottként feküdt a kómában.

Akik nagyon kételkednek és messze áll tőlük az ezoterika világa, azoknak is ajánlható a könyv.

Cikk az Origo-n a könyvről.

A 632-es kódex

Délelőtt elolvastam a harmadik dos Santos könyvet, A 632-es kódex-et. Talán ez állt hozzám a legmesszebb. Egy halálesettel indít, egy éppen kutató professzor hal meg az első oldalakon. A régi, jól ismert professzorunk meg átveszi a kutatásait és új, érdekes tényeket tár fel.

Ebben a műben is lesz családi szál. Valami miatt szereti a családot belehozni a történetbe. Egy kis izgalom, megcsalás. Itt már gyereke is lesz a főszereplőnek, aki betegséggel született. Ez még fokozódni is fog, nem lövök le semmit.

632-es-kodex

Azt kell mondjam, hogy ez a műve bizony nem tetszett. Olyan 50% körül teljesen érdektelenné vált a sok név által. Túl sok nyelvészkedés van benne. Spanyol és portugál nyelvű idézetek, melyek nem kerültek fordításra. Értem én, hogy miért: a leírt szövegben láthatóak a kapcsolatok, melyeken lovagol majd az író.

A történész brazília felfedezését szeretné megfejteni, de más irányba terelődik a könyv. Kolombusz története jön a képbe. Sokat – nekem túl sokat – foglalkozik a névvel, illletve származásával. Természetesen eljutunk a címben említett rejtélyes kódexhez is.

Az utolsó lapokon a legfontosabb irodalom, mely ebben az esetben túl sok lenne, így csakis a legfontosabbakat emeleki ki. Ott rögtön el is árulja, hogy sok tudományos elméleten alapszik ez a könyv, de továbbra is fikció marad. Ami nem baj, de engem nem kötött le eléggé. Vártam, hogy vége legyen.

Két könyve maradt, csak el kellene olvasni azokat is.

A hetedik pecsét

Rövid kihagyás után elkezdtem egy másik Santos könyvet olvasni. Talán ez volt a második könyve. Szintén tudományos okosságokat próbált itt az átlag ember számára leírni és köré kis bűnügyi szálat szőni.

Az elején a globális felmelegedést próbálja elemezni, majd az öregek sorsát is beleírja a könyvbe. Szépen kifejti a hosszú, de értelmetlen életet. Ott kicsit meg is áll az ember és elgondolkozik, majd arra jut, hogy talán a rövidebb, tartalmasabb élet jobb lehet. Nem feltétlen a hosszú élet az, ami kellhet nekünk. A főszereplő anyját hozza át ebbe a műbe, aki egy jelentős leépülésen esett át.

a-hetedik-pecset

Olvashatunk a kőolajról, a keletkezésről, picit a kitermelésről is. Politikai érdekeket is boncolgat, behozza a képbe a Kioto-i szerződést, az OPEC szerepét. Itt eléggé földrajzosan ír, de emészhető lesz. Elemzi, hogy a készletek végesek, nyilván a fennmaradásunkhoz szükséges lesz majd találni valamiféle új energiaforrást, ami kevésbé szennyezi a könyezetet.

Ebbe is kellett pakolni egy kis bűnügyet, talán nem kell szpojlerbe tenni, hiszen az elején két gyilkosságot ismerhet meg az olvasó.

A végén megfejtődik a hetedik pecsét rejtélye is. Ad egy lehetőséget az új energiaforrásra is. Az utolsó fejezetekben ezt taglalja. A legfőbb tudományos hivatkozásokat itt is megemlíti az utolsó lapokon.

Az előző műve jobban tetszett. talán a fizika is közelebb állt hozzám, meg a az élet kérdései is. Akit érdekel a klímaváltozás, a kőolaj és szereti az összeesküvés elméleteket is, jól fog szórakozni. Nem bántam meg, hogy elolvastam, ajánlom a művet!

Az isteni formula

A legutóbbi rossz élményes olvasás után, egyből elkezdtem egy másik könyvet, hogy ne maradjon bennem ez a “seb“. Egy eddig még általam ismeretlen szerző (teljes mértéknben az én hibám) művét láttam az utolsó munkanapunkon egy kolléganőmnél. Gyorsan be is szereztem. Ez már visszahozta a könyvekbe vetett hitemet. Nagyon jó olvasmánynak bizonyult: José Rodrigues Dos Santos: Az isteni formula – Einstein utolsó üzenete

santos

A könyv kicsit hasonlít a Dan Brown féle Da-Vinci kódra. Ebben is vannak tudományosan megalapozott részek – a tudósoknak és a publikációknak a listája az utolsó oldalakon ott lesznek.

Szokásos “gyorsan meg kell oldani egy tudásnak a problémát” résszel indít. Van benne emberrablás, kínzás. Iráni helyek leírása, kevés nyomozással. De talán nem ezek teszik naggyá a könyvet, hiszen ilyesmiket olvashattunk már.

Ami az előző könyvnek nem sikerült, ennél pár kis fejezet után elő is került: érdekesen írt le tudományos dolgokat. A laikus számára emészhető nyelvezettel. A felkeltett érdeklődés a legjobb, vitt utána magával és ez jó.

Az élet létrejöttére és Isten keresésére épül a mű. A közepén kicsit hálivúdosodik, de nem viszi túlzásba. Később huncut megoldással lefedi ezt. Nagyon jól használja a tudósok mondatait, a figyelemünket fenn bírja tartani végig. Várod mi lesz, várod a végét.

De ezen túl fog nyúlni: gondolkodni fogsz, mosolyogni a kellemes észjárásokon és elmés felépítésen. Az, hogy egyszer átmész rajta, egy dolog. Vágyni fogod még azokat a fejezeteket, melyekben a tudomány köznyelven fogalmazódott meg.

Nagyon ajánlom! Nem kell félni a fizikától benne, érthető és elgondolkodtató lesz. Részemről tutti át fogom még lapozni ezeket az érdekesebb fejezeteket.

Az olvasás még mindig jó szórakozás.

Forró rabság

Erre a könyvre egy internetes ajánlóban találtam rá, ahol a korábban említett Holtodiglan könyvet is láttam. Gondoltam, ha már ezzel egy lapon említik, akkor miért is ne kezdjek bele? Hátha jó lesz. Erősen erotikás, felnőtteknek szóló könyvnek mutatta be pár sorban az ajánló. Ilyet még nem olvastam úgysem.

Lentebb csúnya szavakat is használok, melyek a könyvből sem hiányoztak. Erős idegzetűek olvassák tovább! Meg a szokásos 18+ karika estébé. Tovább »

Holtodiglan

Ma végére is értem Gillian Flynn: Holtodiglan című könyvének. Egészen elragadó volt a történet. Tetszett az írásmód is. Egy nő írta, de nem félt a kemény szavaktól sem. Nem vitte el rossz irányba a csúnya szavak használatát: pont annyi és akkor, ahol kellett.

A Jófej Csaj-ról írott része meg teljesen okés volt. Egy pár életét mutatta be igazából, krimis történésekkel fűszerezve. Megismerhettük mindkét oldalt. A cselszövéseket, hazugságokat.

Nagyon jól bemutatja a férfit, nyilván voltak ebben segítségére többen is. A női karakter könnyebben mehetett neki nőként.

Fordulatos, nagyon jól összerakott könyv ez. Félve kezdtem bele. Nekem a rettenet nagy bestsellerek nem mindig jönnek be. Amerikában nagy sikere volt a könyvnek. Szerintem itthon is az lesz. Nekem tetszett, megérte elolvasni. Olyan 1/3-a után meg veszedelemesen vitt. Volt, hogy nem bírtam magammal és a telefonra is felraktam, hogy tudjak szünetekben haladni vele. Hamar meg lehet enni azt az 500+ oldalt.

Az olvasás még mindig jó szórakozás!

1 2 3 4